Kezdjük a blogolást egy kis elmélkedéssel... (lökött egyetemisták előnyben)

Nakéremszépen. Gondoljunk csak bele… Mindannyian találkoztunk már azzal a szituációval, hogy teljes nyugalomban tartunk a mozgólépcső felé, ahol csupa ún. békávékékbe öltözött alakkal találkozunk. Igen, ez egy teljesen mindennapi jelenet. De vajon belegondoltunk-e, hogy a hely, ahol a fent említett alakok állnak, egy féligáteresztő szemipermeábilis membrán, ami a metrobekavoláris traktust határolja. Mindenképp az, hiszen csak azokat engedi át, akiknek van bérlet/jegy markere (továbbiakban: MEAP (Metrobekavoláris Entry Allowing Protein)). Ezeknek a markereknek két fő típusuk van, a MEAP-B (bérlet) és a MEAP-J (jegy). A MEAP-B altípusokat főleg féléletidejük alapján szokás megkülönböztetni. Leggyakrabban a 15 nap féléletidejű fordul elő, de találkozhatunk 50 nap, félszemeszter féléletidejű MEAP-B markerekkel is. Aki ilyennel rendelkezik, arra nézve a fent említett membrán permeábilis. A MEAP-J esetében már bonyolultabb a helyzet, ugyanis a MEAP-J-nek, ahhoz, hogy az általa jelzett entitás átlépjen a fent említett szemipermeábilis membránon, először bindelni kell egy enzimhez (lyukasztó), ahol limitált proteolízist szenved és csak ennek hatására válik aktívvá. A fent említett szemipermeábilis membrán nem található meg a metrobekavoláris traktus teljes határvonalán, elhelyezkedése időfüggő. Majdnem mindig megtalálható viszont többek között a Metro Köbányus-Neopestus és a Villamosz Cörutis Communis találkozási pontjainál (Ferenc körút, NY-i p.u.), ezeken a helyeken a membrán működése kitűnően vizsgálható.